Fertőző macska betegségek

A macskák vakcinázásánál alapvetően az állat életmódját kell figyelembe venni, azaz, hogy lakásban tartott vagy kijárós macskáról van-e szó. Fontos, hogy az alapimmunizálást leghamarabb 8 hetes korban érdemes elkezdeni, addig ugyanis az anyától kapott ellenanyagok még jelen lehetnek az állat vérkeringésében, és így a vakcinázás eredménytelen lenne.

Az első és legfontosabb védőoltás, amit a kiscicának meg kell kapnia, függetlenül attól, hogy kinti vagy benti életmódot folytat-e, a kombinált oltás. Ez tartalmazza a Herpes- és a Calici-vírusok által okozott macskanátha, valamint a macska panleukopenia legyengített kórokozóját. A vakcinát ajánlott lakásban tartott macskáknak is beadatni, mert a fent említett betegségek kórokozóit az ember a ruháján és a cipőjén is közvetítheti a macskának. A védőoltást az első alkalommal 2-3 hetes időközzel meg kell ismételni, a későbbiekben pedig évente egyszer kell beadni.

A kijárós macskák esetében, miután ők más állatokkal is érintkezhetnek, további védőoltások beadása javasolt. A veszettség elleni oltás, bár macskákban nem kötelező, mégis erősen ajánlott, mivel -a kutyákkal ellentétben- ők szabadon mozoghatnak, és nagyobb eséllyel fertőződnek a betegség vírus

ával. A veszettségre minden emlős, így az ember is fogékony, ezért közegészségügyi szempontból is jelentős, ezen kívül gyógyíthatatlan, az esetek legnagyobb részében halálos kimenetelű betegség, ezért nagy hansúly van a megelőzésen, így a szabadon tartott állatok vakcinázásán. A veszettség elleni védőoltást szintén évente egyszer kell beadatni. Létezik oltóanyag, amely a kombinált oltás kórokozóit és a veszettség vírusát együtt tartalmazza, így egy oltásként beadható.

Végül nem szabad megfeledkezni még egy betegségről, ami szintén azokat a macskákat veszélyezteti, amelyek kapcsolatba lépnek más macskákkal, ez a macskaleukózis. A betegséget vírus okozza, viszonylag gyakori az előfordulása, és kizárólag macskákat érint. Terjedése leggyakrabban közvetlen érintkezéssel, fertőzött váladékokkal (nyál, vér) történik, de az állatok már az anyaméhben, az anyjuktól is fertőződhetnek, és így már hordozóként jönnek a világra. Fontos szerep jut a kandúroknak, akik verekedés során, illetve párzással terjesztik a betegséget. Az állatok általában már fiatal korban fertőződnek, majd néhány hónapos lappangás után jelennek meg az első tünetek (hőemelkedés, bágyadtság, étvágytalanság, nyirokcsomó-duzzanat), amelyek gyakran észrevétlenek maradnak. Ezután az állat tünetmentes hordozóvá válik, de folyamatosan üríti a vírust, és így fertőzési forrást jelent a többi állat számára. A vírus az immunsejtekben szaporodik és gátolja az immunrendszer működését, ezért fennáll a társfertőzések veszélye is. A betegség elhúzódóvá válhat, esetenként daganatok is kialakulhatnak a szervezet különböző részein (például a belekben, a lépben és a májban), de az immunrendszer állapotától függően előfordulhat, hogy ez a folyamat csak idős korban alakul ki, tehát az állat évekig nem mutat tüneteket. A legszembetűnőbb a fogyás és a nyirokcsomók duzzanata, ezen kívül az érintett macskák vérszegénnyé válnak, valamint visszatérő láz és az érintett szervekre és a társfertőzáésekre jellemző tünetek is megfigyelhetők. A betegség gyógyíthatatlan, azaz a vírust nem lehet eliminálni a szervezetből, csak tüneti kezelésre és megelőző antibiotikum-terápiára van lehetőség. Fontos a korai diagnózis, ugyanis az immunrenszer támogatásával akár hosszabb ideig jó eredményt lehet elérni és az állat állapotát megfelelő szinten lehet tartani. A hangsúly azonban itt is a megelőzésen van, ugyanis a betegség ellen létezik védőoltás, amit már fiatal korban érdemes beadatni. A fent említettek miatt azonban a tünetmentes hordozók kiszűrése érdekében fontos, hogy az állatot az első vakcinázás előtt egy vértesztnek vessük alá, mert ha már fennáll a fertőzöttség, akkor nincs értelme a védőoltásnak. A negatív állatokat 2-3 hetes időközzel kétszer kell beoltani, ezt követően pedig évente egyszer kell ismételni a védőoltást, így kb. 90%-os védettség érhető el. Ebben az esetben is rendelkezésre áll olyan kombinált védőoltás, amely a korábban említetteken kívül a leukózis elölt vírusát is tartalmazza. A megelőzés szemponjából jelentős továbbá az ivartalanítás is, mivel ezáltal a macskák közötti kontaktus csökkenthető (verekedés, párzás), és fertőzött utódok sem születnek.